2009.05.19. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Bankok, Külföld, Támogatások
Írjon hozzászólást

A válság kezdete óta a legnagyobb összeg kerülhet vissza az amerikai államkincstárba, amennyiben megvalósul a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase és a Morgan Stanley terve, mely szerint 45 milliárd dollárt fizetnek vissza a 700 milliárd dolláros TARP program keretében kapott kormányzati összegekből. Az ügy részletei egyelőre nem publikusak, a Fed vizsgálja ennek lehetőségét.

A három New York-i székhelyű banknak az összeg visszafizetéséhez még meg kell szereznie a Fed jóváhagyását is. Az ügy nem publikus, ezért sem a bankok, sem a Fed nem kívánt nyilatkozni róla. Az érintettek célja, hogy megszabaduljanak azoktól a kötöttségtől (vállalatvezetők juttatásai és megválasztásuk), amelyeket a támogatás igénybevételéhez februárban kötött állami befolyás jelent a számukra.

Peter Sorrentino, a Huntington Asset Advisors portfólió menedzsere szerint a bankok ezzel kitörhetnek egy ördögi körből, új ügyfeleket, alkalmazottakat és nem utolsó sorban tőkét vonzva magukhoz. Timothy Geithner április 21-én úgy nyilatkozott, üdvözölné, ha a bankok visszafizetnék a bankmentő csomagban kapott forrásaikat, ám előbb a szabályozó hatóságok felmérik, vajon tényleg lehetőséget ad-e erre nekik pénzügyi helyzetük. Sajtóértesülések szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a pénzügyminisztérium országos iránymutatást ad ki a visszafolyósítás elveiről és mikéntjéről, mielőtt arra sor kerülne. Tovább »

2009.05.19. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Intézményi háttér, Külföld, Monetáris politika
Írjon hozzászólást

A Világbank összesen 3,75 milliárd dollár (2,7 milliárd euró) értékben kölcsönt nyújt Lengyelországnak három részletben a munkaerőpiaci és az egészségügyi reformok finanszírozásához.

A kölcsönfolyósítás első, 975 millió eurós részletéről tavaly decemberben született megállapodás - írja az MTI.

A Világbank lengyelországi irodájának szóvivője akkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönnek nincs köze a globális pénzügyi válsághoz, illetve az olyan jellegű hitelekhez, amit olyan országok kaptak, amelyek bajban vannak.

A lengyel kormány a Világbank kölcsönével tervezi megvalósítani az 50 év felettiek intenzívebb foglalkoztatását, illetve az egészségügy részleges magánosítását.

“A kölcsön második és harmadik részletének a folyósításáról már folynak az egyeztetések. A második részlet kifizetésére várhatóan még az idén sor kerül - közölte a Világbank szóvivője azután, hogy hétfőn Lengyelországban tárgyalt a pénzintézet vezetője.

2009.05.19. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Bankok, Intézményi háttér, Külföld, Makrogazdaság, Monetáris politika
Írjon hozzászólást

Kilátástalan helyzetben hagyja a kelet-közép-európai hitelezési helyzetet az Európai Központi Bank (EKB), amely a tagállamok jegybankjait hivatalos levélben tájékoztatta: nem fogad be refinanszírozási célból állampapírt euróövezeten kívüli országoktól.

A banki finanszírozás szempontjából mindenképpen rossz hírnek tekinthető a döntés – mondja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A térségi – így a hazai – hitelezés újraindítását segíthette volna a repoügylet, amelyért a régió több országában is tevékenykedő nemzetközi bankok lobbiztak az utóbbi időben a frankfurti döntéshozóknál. Az euróövezet közös fizetőeszközének központi bankja nélkül „nagyon nehéz lesz újra beindítani a motort” – mondta például Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója.

A problémát mindenhol – így Magyarországon is – a magas hitel/betéti arány okozza, ezt igyekeznek a bankok csökkenteni, hogy javítsanak a romló minőségű hitelportfóliójukon. Hazánkban jellemzően 140-150 százalékon áll ez az arány, amelyet alapvetően két oldalról lehetne csökkenteni: vagy jelentős betétgyűjtésbe kezd a bank, vagy mérsékli a hitelállományát. Tovább »

2009.04.15. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Bankok, Intézményi háttér, Külföld
Írjon hozzászólást

Az Obama kormány a tervek szerint hamarosan nyilvánosságra hozza, hogy a legnagyobb amerikai bankok hogy szerepeltek a stressz teszteken - írja a New York Times.

A New York Times információi szerint Obama kormánya eldöntötte, hogy bizonyos kényes adatokat nyilvánosságra hoz a 19 legnagyobb bank stressz tesztjével kapcsolatban. A vizsgálatok, amelyeket februárban indított az állam arra szolgáltak, hogy kiderüljön, megfelelően tőkésítettek-e a legnagyobb amerikai bankok. Azok a bankok, amelyek elbuknak a teszteken, hat hónapot kapnak arra, hogy tőkét szerezzenek akár befektetőktől, akár az államtól. Tovább »

2009.04.15. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Belföld, Költségvetés, Megszorítások, Politika
Írjon hozzászólást

A Reformszövetség februári javaslatainak egy részét már meghaladta az idő, az azonban továbbra is érvényes, hogy az állami kiadásokat nagymértékben kell lefaragni, 2011 végéig mintegy 1.300 milliárd forinttal kell csökkenteni az állami költekezést - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, a Reformszövetség munkájában résztvevő közgazdász a Gazdasági és Szociális Tanács ülésén (GSZT).

A Reformszövetség ugyan április elején megszüntette tevékenységét, a GSZT azonban kedden tűzte napirendjére a szövetség javaslatait. (Az adójavaslatokkal megbízott Oszkó Pérter azóta a Deloitte vezérigazgatói székét pénzügyminiszterire cserélte.)

Potenciális 2 százalék

Palócz Éva szerint 2011-re el lehetne érni azt, hogy az állami kiadások a GDP-hez mérten 50 százalék alá menjenek vissza, ami azt jelenti, hogy az állami költekezés akkor a 2001-es mértékre esne vissza. Ehhez az szükséges, hogy az idén legkevesebb 350 milliárd forinttal, jövőre pedig további 450-500 milliárd forinttal kellene mérsékelni az állami kiadásokat. A Reformszövetség javaslatai szerint az állami ráfordítások között a szociális kiadásokat is jelentősen le kellene faragni Tovább »

2009.04.15. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Intézményi háttér, Külföld, Makrogazdaság, Monetáris politika
Írjon hozzászólást

Közel két héttel a G-20 csoport londoni tanácskozása után kezd magához térni ámulatából a világsajtó, és a publikációkban végre komoly kérdéseket feszegetnek az IMF általi SDR (Special Drawing Rights) kibocsátás valódi funkciójáról. Az IMF által létrehozandó “szintetikus” pénz ötlete szélsőséges reakciókat vált ki egyes elemzőkből.

A szerzők többsége egyetérteni látszik abban, hogy a kiemelt államok vezetői maguk is a sötétben tapogatózva keresnek kapaszkodót a globális pénzügyi és gazdasági válság útvesztőiben, ennek során határozták el, hogy kísérletet tesznek a 250 milliárd dollárnak megfelelő összegű globális likviditásnövelő művelettel. Az első – elkerülhetetlenül felszínes – tájékozódásból ocsúdva a Telegraph gazdasági rovatának munkatársa megállapítja, hogy az IMF által teremthető „szintetikus” pénz (SDR – Special Drawing Rights) kibocsátására kétféle magyarázat létezik:

1. Globális vezetők egy obskúrus csoportjának összeesküvéséről van szó, amelynek célja, hogy a világra erőltessenek egy új, nemzetközi monetáris konstrukciót.
2. A politikusok holdkórosként járnak el, és valójában nem tudják, hogy mit cselekszenek.

Tovább »

2009.04.14. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Belföld, Költségvetés, Politika
Írjon hozzászólást

Magyarország politikai elitjét jelentős felelősség terheli az ország gazdasági bajaiért - mutat rá elemzésében a The Wall Street Journal.

Az amerikai üzleti körök napilapja ismertette az elmúlt három hét belpolitikai fejleményeit, Gyurcsány Ferenc lemondásától a konstruktív bizalmatlansági indítványig, alkotmányosan legális módszernek nevezve az utóbbit arra, hogy a kormányzó MSZP a jövő év elején esedékes következő választásokig hatalmon maradhasson. Ezek valószínű győztese azonban Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt (Fidesz) vezetője lesz, aki tovább folytatja populista kampányát, fájdalmak nélküli gazdasági gyógymódot ígérve.

A parlament által várhatóan kedden kinevezendő új miniszterelnök, Bajnai Gordon nem csak példátlan gazdasági válsággal néz szembe. Az előtte álló másik kihívás az, hogy olyan mérgezett politikai rendszerben vezesse át Magyarországot a kilábalás útjára, amely szinte lehetetlenné teszi a reformokat - mutatott rá az amerikai újság. Tovább »

2009.04.14. hitelválság gazdasági válság pénzügyi hitel piaci tőzsde
Hírcsoportok: Bankok, Belföld, Intézményi háttér, Támogatások
Írjon hozzászólást

Az OTP és az FHB után az MFB is állami segítséghez jut.

Újabb állami hitelmegállapodást született annak érdekében, hogy a Magyarországon működő hitelintézetek hitelezési aktivitásukat fenntartsák, bővítsék - jelentette be a Pénzügyminisztérium.

A megállapodás keretében az állam a Magyar Fejlesztési Banknak két részletben, négy devizanemben, euróban, fontban, dollárban és jenben mintegy 170 milliárd forint értékű hitelt nyújt az EU-tól és az IMF-től származó 20 milliárd eurós finanszírozási csomagból. Az állam a hitelt piaci módon, piaci kamatozással nyújtja. Tovább »